Egy kurva naplója

A hazatérés

Igazából csak akkor, amikor leszálltam a gépről és kisétáltam a tranzitból jöttem rá, mennyire jó újra itthon és mennyire hiányzott Csoki. Vajon én is neki? Amikor meglátott és rajtam pont az a nadrág volt, amit ő legkevésbé szeretett, akkor még morgott. Aztán mindent apróra elkérdezett amíg mentünk befelé a városba, mert kérdés nélkül kijött elém… Tovább »

Megszököm

Nem tudok felülkerekedni azon, hogy őt hibáztatom. Inkább elmenekülök.  Az eddig repedésmentes szerelmi páncél, amivel körbevettem Csoki iránti érzéseimet most már nem tökéletes. Bármennyire is kezdek magamhoz térni az új kihívás miatt, hogy életben tartsak egy maroknyi kis macskát, már tudom, hogy képtelen leszek visszatérni oda, ahol voltam. Tényleg életem egyik elérhetetlennek tűnő álmát váltotta… Tovább »

Josi, a fekete reménysugár

Néha totál váratlan helyről érkezik segítség A Sors keze megint kinyúlt és én belekapaszkodtam sápadt ujjainak végébe, hogy végre képes legyek összeszedni magam. Azt hiszem, Josival kölcsönösen megmentettük egymás életét.  A barátnőm, aki már a hajléktalan-szállóval kapcsolatban is segített, rám írt egyik nap MSN-en, hogy a gyerekei találtak egy nyamvadt kis macskakölyköt az egyik autó… Tovább »

Depresszió mély bugyraiban

Nem  vagy jó semmire. Igaza volt G-nek, mikor azt mondta, soha, semmi nem lesz belőled.  Az ágyon feküdtem, mozdulatlanul. Már egy hete. Amióta utoljára megjöttünk a Balatonról és az egész förtelmes szar megtörtént velem. Úgy tettem, mintha nem léteznék. Felkelni, beszélni sem voltam hajlandó. Pontosabban, még ebben a legmélyebb szennyben is, amiben voltam, a életösztönök… Tovább »

Egy összetört álom

Ez tényleg velem történik? Képtelen voltam felfogni. Teltek a napok és kialakult az esti rutin. Tudták, amikor elindítom a Magna Cum Laude Vidéki Sanzonát, akkor kezdhetünk zárni. Amíg ők pakolnak, addig én lezárom a kasszát, megszámolom a pénzt, minden beírok oda, ahova kell, aztán, amikor ezzel végeztem, akkor segítek a pakolásban, majd bezárom az éttermet…. Tovább »

Már megint én húzom a rövidebbet

Nagyon kemény meló volt. Még talán soha, semmi nem volt ennyire kemény életemben. Kezdődött azzal, hogy rengeteg mindent kellett megtanulnom. Attól kezdve, hogy kell bejelenteni egy alkalmazottat, milyen papírok szükségesek hozzá, egészen addig, hogy a repisörért és hűtőért nem kell fizetni. És egyedül voltam. Csoki nagyon sokszor lejött, ahányszor csak tudott, de mégis, az idő… Tovább »

Végre felmondhatok!

A váratlan ötletnek, amivel Csoki előállt több jó oldala is volt. Az egyik, hogy felmondhatok.  Igazából nem csináltam rosszul. A főnökeim elégedettek voltak a munkámmal, nem történtek nagy botrányok míg dolgoztam, de én akkor sem tudtam megszokni. Recepciósnak lenni egy panzióban Csoki álma volt – a barátnője számára – nem az enyém. Persze, ő úgy… Tovább »

Születésnap egy nős pasival

Ahogy már mondtam, annak ellenére, hogy neki családja volt, kialakultak a saját kis szokásaink.  Nem sokkal azután, hogy a Pozsonyi útra költöztem miatta, volt az első születésnapom. Tisztában voltam vele, hogy bármit kérhetnék tőle, ha módjában  áll, akkor biztos megadja nekem. De nekem nem anyagi természetű vágyaim voltak, ha a közös szülinapra gondoltam. Egyetlen dolgot… Tovább »

Milliomos leszek

Egyszer már tartottam a kezemben egy milliót. Akkor sem tudtam, mihez kezdjek vele.  Az ember mindig álmodozik a lottóötösről, vagy arról, hogy legyen végre annyi pénze, hogy ne kelljen a számlák miatt aggódnia és megvehessen mindent, amire csak vágyik. Én így éltem Csoki mellett, hiszen a lakással kapcsolatban ő intézett mindent, plusz még pénzzel is… Tovább »

Zsarolás és egyéb nyalánkságok

Sejtettem, hogy a történet a másik csajjal hamarosan véget ér. De, hogy így? Na, azt álmomban sem gondoltam volna.  Nem dolgoztam ki stratégiát arra, hogyan hódítsam vissza. Szimplán csak törekedtem arra, hogy a legjobb, legmegértőbb oldalamat mutassam neki. Még arra is képes voltam, hogy tanácsokat adjak, ugyan mivel is elégíthetne ki egy húsz éves lányt… Tovább »

Tiszta vizet a pohárba!

Úgy tűnik, eljött az utolsó utáni pillanat. A félelem benne, hogy elveszíthet, meghozta a régen várt döntést. Másnap délután megérkezett hozzám és láttam, hogy nagyon ideges. Fogalmam sem volt, mi történhetett, de egyszer csak leült velem szemben, vett egy mély levegőt és beszélni kezdett. A lány 20 éves, magas, vékony, fekete hajú. Kurvaként dolgozott amikor… Tovább »

Tudom, hogy van valakid!

Fel voltam rá készülve. Sejtettem, hogy előbb-utóbb bekövetkezik. Mégis veszekedés és hiszti lett a vége. Ismeretlen érzés volt. Eddigi kapcsolataimban leginkább a vállat vonok és tovább lépek elv érvényesült. Még azoknál is, akikről úgy gondoltam, hogy szerettem. Most viszont úgy éreztem, egy igazi kapcsolatban vagyok, még akkor is, ha életem méze hivatalosan egy másik nőhöz… Tovább »

Az első évfordulónk

Valami különlegeset szerettem volna. Arra álmomban sem gondoltam volna, hogy így sül majd el. Január 27 az a nap, amikortól kettőnket számolom. Miért pont ez? Mert ez volt az a szombat, amikor úgy éreztem, kettőnk viszonya örökre megváltozott. Így aztán, mint lelkes barátnő, évfordulós ajándékot szerveztem, teljesen titokban. Nem, fel sem merült, hogy ne ünnepelné… Tovább »

Komor felhők

Vannak dolgok, amikkel addig igazán nem foglalkozunk, míg jelenlétük mellbe nem csap… Mintha eleve el lenne rendelve, hogy a  boldogsággal teli időszakokat félbeszakítsák a rossz napok. Vagy a rossz dolgok. Boldogan éljük a mindennapjainkat, aztán egyik este elég furcsa fájdalmat kezdek érezni az alhasamban. A második abortusz után feltett spirált hordom még mindig, most elgondolkozom… Tovább »

Karácsonyi tervek

Ha egy férfinek két “családja” van, akkor cseppet sem egyszerű megszervezni az ünnepeket. De azért nem lehetetlen. Azt hiszem, igazából az étterem egy nagyon jó ürügyként szolgált. Ugyanis, a sok vendég és ételelőjegyzés miatt csak 24-én nem volt nyitva, de a többi napon igen. Csokinak pedig be kellett jönnie, hogy ellenőrizze a dolgokat. Így aztán… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!